I.
Ülök a remek munkahelyemen és annak a cégnek a honlapját babrálom, ahova az előző éjjel adtam be a jelentkezésemet. Marketing asszisztenst keresnek, olyan munkaköri leírással, mint én vagyok most. Csak ő nem csak szövegír, hanem design grafikus szoftverekben májer, tartalommenedzser, website és marketing megjelenés megújulását levezető, vevő partner megszerző ember is.
Szóval. A cég honlapján épp a telefonszámukat keresem, mert meg akarom mondani nekik, hogy ugye látják, hogy jelentkeztem tegnap éjjel, és ugye látják, hogy egy-az-egyben engem keresnek nagyon, nagyon valószínűtlen nagy szerencséjükre! És egyszer csak csörög a telefonom és AZ A SZÁM az, amit épp akartam hívni.
- Halló, Térgy Imre.
- Jónapot kívánok, jókor zavarom?
- Remek időpillanatban kapott el.
- Látjuk, hogy jelentkezett a marketing asszisztens állásra...
- ...igen, tegnap este.
- Aktuális még a keresése?
- Tegnap este óta?
- Mindig megkérdezzük.
- Igen, még épp aktuális.
Megbeszélek vele egy szóbeli interjút másnap, délután háromra, a külváros mögött még sokkal. Kocsival megyek majd.
II.
Megérkezem az irodaházhoz és bemennék a recepcióhoz, de az nincs. Csöngő van az ajtó mellett, be, emeletre fel, termelőszövetkezeti adminisztrátor jellegű hölgy fogad.
- Kérem foglaljon ott benn helyet és azonnal fogadják.
A szobában hat szék egy asztal körül, öt széken kábelek és elosztók, a falon egy videófal üzemel, berendezések zümmögnek láthatóan félig összerakva, tesztüzemben. Ám én csak lepakolok, hogy visszamenjek a folyosón levő vécére pisilni. Várnom kell. Kisvártatva megjelenik egy szikkadt idősb pasas.
- Lenne szíves odabenn helyet foglalni?
- Na igen, de nekem kell egy kétbetűs kitérő.
- Akkor miért nem teszi?
- Mert ez foglalt.
Elküld a másik vécére, de egy gyors pisilés után még sokáig várok rá a teremben. Mikor visszajön már beugrik, hogy ez bizony a TULAJDONOS CÉGVEZÉR, láttam a youtube-on, ebből bármi lehet bazmeg!
Gyors reflexszel leülök az EGYETLEN székre amelyiken nincs kábel. József, aki a szikkadt ember, kissé kelletlenül teszi át a sárga kábelt a szembeszékről egy kupac tetejére és elnézésezik picit.
Ekkor kezdetét veszi az, amilyenhez egészen hasonlóval még nem találkoztam. Letegeződünk. Az önéletrajzomon módszeresen végighaladva, egy második papíron jegyzi a ravaszul közbevetett kérdesekre adott válaszokat.
Azonban mindenek előtt ez itt:
- Honnan jöttél?
Te jó úristen, de tényleg honnan? Mire gondol? Ez valami buddhista, taoista, ezoterista katyvasz? OK. 1. Konkrétan a túlsó vécéből, te küldtél el oda 2. Budapest? 3. Remek munkahelyemről?]
- Konkrétan a munkából.
- Szóval húsz éve szabadúszóként írsz és fordítasz?
- Ó igen, ha beesik egy-egy megbízás, akkor szívesen csinálom, sőt.
- Az önéletrajzod alapján kiszámoltam, hogy 48 éves vagy.
- Hát, van benne dátum, tényleg, de negyvenhét. De decemberben már negyvennyolc leszek!
- Gondolom ennyi idő alatt már van család?
Arra gondol nem vagyok-e meleg, szerintem.
- Ó igen, két gyerek.
Kis intermezzo után, mikor is szúrós tekintettel megkérdezte, miért van négy év hiátusz az érettségi és az egyetem kezdete között, lenézett, majd hirtelen fel, és:
- Iszol?
Tejóég mi a jó válasz? Na ez biztos, hogy nem felesezni akar. Vagy csak vízzel kínál és ez a stílusa?
- Nem, nem igazán. Csak nyáron sörözöm.
- Tehát akkor felírom, hogy nyáron söröz...
Csigalassúsággel végre elérünk tirke-tarka karrierem a jelenkorhoz közelebbi részéhez. Ámde egyszer csak megtorpanva:
- El kell gondolkodni, hogy vállalod-e ezt a kijárást ide. És dohányzol?
Már épp megkönnyebültem, hogy nem kérdezi a drogokat, és erre tessék.
- Hát ilyen koca bagós style. Munkatársak veszik, én meg elszívom.
- Napi egy doboz, két doboz?
- Áh, két-három szál. Egy. Ebéd után.
- Beszélj magadról, mi a feladatod a munkában jelenleg!
Elmesélem, hogy zseniális kreatív szövegíró vagyok, aki egyben technikai szövegeket is képes írni. már 4+1 éve, két cégnél minden témában és formában, gyakorlatilag kizárólag angolul, ahogy nekik is kellene.
- Itt nálunk tilos a mobiltelefonozás.
- Hogy érti?
- Munkaidőben nincs mobiltelefon magánügyben.
- Nincs?
- Ezzel itt még senkinek nem volt baja. Ez gond? Ebédszünetben lehet telefonozni. Lakcímed? Nehezen parkolsz?
2019-et írunk.
Azt mondja meg kell újítani a weboldalt is. Majd mindig munka után megnézem otthon sikerült-e hogy jól nézzen ki mobilon is, ami ma alap, aztán majd másnap megint saccolunk egyet napközben.
- Meg kell ezt gondolni, menni fog-e ez. Te építenéd ki az egész marketing osztályt.
- Na de marketing asszisztens- nek jelentkeztem, mert sokan így hirdetik a vállalati szövegíró pozíciókat.
- Mikor marketing menedzser állásnak hirdettük, jelentkeztek vagy hatszázan. Így most sokkal kevesebben vannak.
És még milyen kevesen lesznek, ha egy asszisztensi állásra lövik be a kötelezően a jelentkezéssel elküldendő bérigényt, de marketing osztályt kell fejleszteniük felelős vezetőként.
- Ennek itt az első hat sorát olvassa fel és fordítsa le nekem!
Minekután már tudja, hogy olyan 20 éve írok és fordítok angolul, és öt éve főállásban is, angol mesterszakot végeztem, és van szinkrondramaturg végzettségem is, egy kinyomtatott papírt ad ide, rajta egy újsághír angolul Prince hirtelen támadt rosszullétéről és haláláról. Felolvasom és lefordítom. Közben hátul az agyam egyes szinopszisai reménytelenül összefossák magukat és elmennek aludni.
- Hát ez látom nem okozott gondot.
Azt te csak hiszed.
- Fizetés?
- 350-400 nettó.
- Ide nekem 300 van leírva.
- Az az információ nem tőlem származik.
- Akkor mennyi, mondjál egy konkrét számot nyugodtan!
- Hát akkor mondom a közepét, 380 nettó.
- Akkor leírom, hogy 350-400. Köszönöm, hogy befáradtál, két héten belül szólunk, hogy második kör lesz-e. Meg kell ezt jól gondolni, jó?
- Jó. A viszontlátása.
Ahogy kiérek az irodaház ajtaján, automatikusan szájba veszek egy cigit és rágyújtok. Ha most megfigyel, már le is buktam.
Otthon könyörgök, hogy ne kelljen ezt mégegyszer, de The Wife hajthatatlan.
- Ha ad négyszázat, visszamész bazmeg! És te üljél a kábeles székre!
